Debrecen – Skenderbeu 2012.07.24.

Az NB1 hétvégi startja előtt már a második fontos tétmérkőzés várt ránk, ezúttal a Bajnokok Ligája selejtezőjének visszavágója, Nyíregyházán. A stadionunk már az albánok ellen sem felelt meg az előírásoknak, ellenben múlthéten az a „modern és korszerű” létesítmény Korcében…  A múlt heti albániai túra a brigádnak minden téren kiváló helytállást, a csapatnak pedig ledolgozható hátrányt hozott, a vártnál jóval gyengébb játékkal.

Az kezdő sípszó előtti órákban buszokkal és kocsikkal indultunk el a mindössze 50km-es távolságnak, az úton semmi különös nem történt, a kékek hatalmas létszámban asszisztáltak is ehhez, viszonylag most jól is haladtunk, pár rövidebb megálló beiktatásával.  Nyíregyházán az útlezárásoknak és a kiemelt biztosításnak köszönhetően egész gyorsan végigmentünk minden gond nélkül, helyieket esélyünk sem volt kiszúrni meg talán a környéken sem voltak, az albánok pedig teljesen másik oldalon, illetve indult egy járat kora délután is, hátha kialakulhat valami erőfelmérő a helyiekkel, de elmaradt, már akkor rengeteg rendőr teljesített szolgálatot, a brigádot kiszúrták hamar…

Idővel elég jól álltunk, viszonylag hamar be is jutottunk a szektorba, a beléptetésnél semmi probléma nem volt, minden bekerült. A kerítést kidekoráltuk, az épp Albániában debütáló két új drapéria mellett a szokásos dolgok kerültek ki(SZ.U.D., D.H., Vadmacskák, Sziporkák, Barrabrava, Balmaz Front, Force Field). A tábor legnagyobb része feketében volt, ezzel elősegítve az egységesebb összképet a kanyarban. A stadion megtelt, ami nagyjából 10.000 főt jelentett, mi már a kezdés előtti percekben megdörrentünk, a létszámhoz tartozó hangerővel, elhangozott a himnusz is, amit a hangosbemondó, és az albánok figyelmen kívül hagytak… 

A szurkolásunk hangos, folyamatos és változatos volt, amit kétrudasok, kis-és nagyzászlók segítettek.

Az albánok 3 lepedővel, maguk mögött egy rakat kékkel, jó 50-en lehettek a számukra kijelölt szektorban, az elején még szurkolással is próbálkoztak, majd egy kis tűz a részükről, és a góljaink után végleg alábbhagytak, többen le is ültek, volt két mérkőzésük megmutatni magukból valamit, az internetes alaptalan írogatások helyett.

A pályán játékosaink már az első percektől nekiestek a Skenderbeunak, helyzetek, kiváló hangulat, majd 12 perc után már robbantunk is, megvan a vezetés! A csapat kissé feledtette az albániai vendégjátékot, a második játékrészben ismét találtunk egy gólt, amivel hangerőben is egyre jobbak lettünk,a pokol a mieinkkel volt, majd csattanóként 4 perccel a lefújás előtt még egy gólnak örülhettünk, majd tomboltunk, illetve egyszer a vendéglátóinkat is ‘köszöntöttük’, de többször nem is foglalkoztunk velük.
A hármas sípszót követően a csapattal taps, ünneplés, pacsi, majd miután mindent összepakoltunk, elhagytuk a stadiont.
Kiérve semmi érdemleges nem történt, mindenfelé rendőrök sokasága állt körül mindent, kis várakozás után útnak is indultunk, és hazáig meg sem álltunk, így éjfél körülre egymás után érték el a járművek szeretett városunkat.

H.Peti

Short URL: http://ultrasliberi.hu/?p=15286